2009. május 10., vasárnap

Karfiolleves, fléken és újborgonya

Éljen a tavasz! Olyan mocsadék náthás vagyok, hogy mára csak kóvályogni maradt erőm. Azt hiszem nem jártam el öltözködésileg megfelelően, amikor a héten voltak azok a seggbefagyasztós hidegek, nekem meg sikerült futni mennem rövid gatyában és ujjatlanban. Okos vagyok, szó se róla! Ezért nagyon erőm sem maradt írni, vannak fényképeim és megpróbálom hirtelen összeszedni hogyan is jutottam el a végkifejletig. A karfiolleves nagyon finomra sikeredett, tényleg olyan igazán jó ízű, kérek még fajta, azért írom le, hátha valaki úgy jár mint én a két személyre főzött tyúkhúslevesével, és marad lé bőven, amit lefagyasztottam éppen az ilyen alkalmakhoz.

Hozzávalók

1 kis fej karfiol
3 sárgarépa
3 fehérrépa
1 karalábé
(zeller is mehet, nekem épp nem volt friss, a levesben pedig főtt igen, amivel felöntöttem)
Némi olaj, 2-3 kanál
2 tojásból nokedli
1 doboz tejföl
1 kanál zabpehelyliszt
Jókora marék petrezselyem
2 liter tyúkhúsleves (pontosan nem mértem a levet, lehet, hogy ennél több, mert kellett még vizet hozzá öntenem sajnos)
1 friss babérlevél
2-3 gerezd fokhagyma hámozatlan

Olajon megpirítottam az összes karikázott, kockázott és a rózsáira szedett zöldséget. Sóztam borsoztam, hozzádobtam egy marék petrezselymet, egy babérlevelet (igaziból azt hiszem ez nem adott hozzá, de el sem vett belőle), a fokhagymákat, és felöntöttem a tyúkhúslevesemmel. Olyan 40 percig főztem, akkor kikevertem egy elég sűrű nokedlit (jó ha sűrű, nem lesz ormótlanul elnyúlott a szaggatásnál) beleszaggattam, kikevertem a jó nagy kanál zabpehelylisztet a tejföllel (erre esküszöm hogy hozzátesz az ízhez) és behabartam vele a levesemet. Plusz kanál tejföllel és még egy marék petrezselyemmel frissen bekeverve pakoltam az asztalra. Vegetáriánus verzióhoz persze nem tyúkhúslevessel öntjük fel...


Hamarosan jön a fléken (kányádi születésű nagypapám hívta így a flekkent) is, sörrel, Váncsa módra...Most egy kicsit megyek meghalni:o).


To be continued...

No, két kalmopyrin, 1000 mg C vitamin és 3 rész Gray's Anatomy után, íme a fléken recipé. Finom volt így, ajánlom.

Szóval két személyre veszel két szép szelet tarját, a fiúktól a Nagycsarnokban és kéred, hogy csonttal együtt vágja neked, mert úgy ízesebb lesz a végeredmény. Bepácoltam mustárpor, bors, só és olaj keverékébe, hagytam egy napot hűtőben pihenni. Váncsa mester olajat ír, és úgy, hogy ellepje a húsokat, de én nem úsztattam meg őket, simán csak két jó nagy kanál zsíron odatettem a szeleteket egy bazi nagy szeletsütőben. Amikor elkezd fortyogni felöntöttem egy deci sörrel, megvártam, hogy elpárologjon a sör, megfordítottam, öntöttem rá még sört (a végén fél üveg locsolódott el) és rávágtam szeletenként egy főzőhagymát,


kis ideig lefedtem, majd újra leszedtem a fedőt és elrottyantottam róla a maradék sört is. Én kivéve a szeleteket még rápirítottam egy külön vasserpenyőben, attól lett ilyen szép piros, az eredeti helyén nem sikerült ezt a színt elérnem. Felkapartam a hagymát, tettem a húsra belőle és rozmaringos, borsos, sós, petrezselymes olívaolajas (burgonya: 200 fok és kb. 40-45 perc légkeverésen) újburgonyával


a képen látható módon ettük meg. A tányéron látható fokhagymával töltött cseresznyepaprika egész jó erős, a kispesti piacon az őstermelő húsostejes nénik melletti savanyúsnál veszem a nőtől, nem a pasitól. Ajánlom. Mustárt is ettünk mellé, nem flekken a fléken mustár nélkül! Van egy adu ászom még amit ma sütöttem, túróval töltött szilvalekváros kalács, zseniális lett, csak szuperlatívuszokban tudnám előadni, és most tényleg tökéletesen felírtam a mennyiségeket, a tésztája foszlós és puha. Terveim szerint még a mai napon közzéteszem.

Megyek vissza fetrengeni, jó éjszakát:o).

Mac

2 megjegyzés: